Személyes jellegű bejegyzés következik, annyira nincsen mondanivalója a külvilág számára.

Tudom jól, hogy lenne mit javítani az önbecsülésemen. Mindig is problémáim voltak ezzel. Volt mikor azért veszítettem el lehetőségeket, mert úgy gondoltam nem vagyok elég jó. Nem vagyok képes arra, hogy megoldjak helyzeteket, és inkább meghátráltam. Nem kellett volna, mert több van bennem mint gondolnám. Ha igazán akarom, akkor bármire képes vagyok. Idén vettem ezt észre először magamon, a vizsgaidőszakban. Nagyon erős akaraterőm és kitartásom van, csak el kell határozni valamit. Volt eset mikor egyszerűen féltem belevágni dolgokba, és kezelni helyzeteket mert azt gondoltam: úgysem sikerülhet, nem vagyok elég jó hozzá. Inkább megfutamodtam. Ezen a hozzáálláson próbálok folyamatosan változtatni különböző belső motivációkkal.

Ha a hogyan látom magamat esetet nézzük: Sajnos a sikertelen próbálkozásaim a fiúkkal megtették a hatásukat, így ezért nem tartom magamat annyira jó srácnak. Sosem a kinézetemmel "hódítottam". Mondják páran, hogy ne vegyem a szívemre stb, de azért mikor beírják az embernek, hogy "bocsi nem jössz be" vagy "kösz inkább nem szeretnék ismerkedni" tényeket, akkor kicsit negatívan érinti a dolog. Jó nem vagyok egy modell alkat, de úgy gondolom teljesen átlagos srác vagyok, és nem rosszabb. :) Jó persze ha kurvajó kigyúrt és helyes srác lennék lett volna már több "barátom", de milyen kapcsolatok is lettek volna azok? 1-2 hetes "de jól nézel ki szexeljünk!!!4", aztán "áhh mégsem kellesz annyira igazán, inkább csá!" kapcsolatok. Szóval jó vagyok én így áltagos srácnak, aztán kész. :) Valamilyen szinten növelni kéne a magammal való külső megelégedettséget, csak erre még tervem sincsen hogyan.

Az a baj, hogy néha ezért is hátráltam már meg. Nem vagyok helyes srác mit akarok én itt? Ezek mind mind korrekcióra szorulnak, de folyamatosan javul a helyzet. :) Saját magam motiválom saját magamat, és egyszerűen kiállok a dolgokért, magamért. Nem teszek fel belső kérdéseket, csak belevágok. Jó sosem leszek egy erős üzletember aki még a rozsdás ladikot is 100 milláért értékesíti, aztán az elsüllyedés után még belemagyarázza a vevőbe, hogy ő volt a fasz mert megpiszkálta a rozsdát. :) Na ennyire sosem leszek menő, de a napi dolgokért, életben adódó problémákért, magamért, döntésekért igen is ki tudok állni.

Vannak dolgaim azt elismerem. Pl mindig számolok(erre a fősulin kaptam rá). Vásárláskor átnézem a konkurencia termékeit is (akár egy tejnél), hogy ő azért a pár ft többletért mivel ad többet. :) Vagy képes vagyok pénztártnál aprót kotorászni, hogy pontosan annyit adjak. És akkor még a 10-es az nem jó, 2db 5-öst kell adni, mert az kisebb. Parkolásnál tökéletesen a szegélytől 10cm-re kell lenni, a 2 autótól egyforma távolságra, pontosan egyenesen. :) Szóval igen, ez vagyok én de mindenkinek lehetnek dolgai. :D Van pár faszságom de kétlem, hogy hátrány lenne. Még mindig jobb mintha bagóznék vagy szimplán hülye lennék.

Visszatérve a fő szálhoz: mindig próbálom magamat motiválni. Mindig mikor kétségem támad ezt mondom magamnak: meg tudod csinálni, meg tudod oldani, jó leszel. Ez ad nekem egyből erőt a dolgokhoz. Ha ezeket nem tenném meg, akkor egyszerűen feladnám az egészet. Eldőlnék és kidőlnék. Nem lenne motiváció, nem lenne semmi. Előbb is pl megszereztem egy embertől amit akartam pusztán a saját szövegemet felhasználva. Ezek mind-mind önbizalommal töltenek el. Még van hová fejlődni, de meglesz. Maradok céltudatos, megfontolt, és kitartó. Kell még sok apróbb-nagyobb önbecsülés tréning! ;)

Keep up /me!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.