átiratás csodái
2009.10.20. 11:22
Ma voltam a volt albérlőmmel visszairatni a nevemre az órákat. Kezdtünk a víznél. Mindig is jó volt itt az ügyfélszolgálat. 1 ember volt előttünk, az ügyintéző hölgy vágta mi van, kitöltötte a papírokat, minden oké. Az e-on-nál már nem volt ilyen rózsás a helyzet. Van egy ismerős ügyintézőnője a volt albérlőmnek, így felhívta, hogy hozzá megyünk. Beléptünk, és a sorszám automatánál már egy hölgy el is kezdett fontoskodni, hogy mi szeretnénk. Mondtuk mi van, ő erre a kezünkbe nyomta a bejelentőlapokat, hogy töltsük. Mondtuk: mi csak sorszámot szeretnénk! Nem, nem töltsük. Oké, kérdezze meg az ügyinzézőt. Elrobogott, majd jött vissza és adott sorszámot... he-he... Sorra kerültünk, és az SAP megint megmutatta milyen jó is tud lenni néha. Nem csinálta meg azt amit szeretett volna az ügyintéző. Kiderült, hogy a teljes rendszerük Hannoverben van. Gondolom ott a központi datacenterük. Micsoda forgalom mehet keresztül nap mint nap a hálózatukon! Nemrég mikor németországban voltam, haladtam el Hannover mellett. Ja amúgy végül sikerült itt is elintézni.
Szóval összegzés: a bürokrácia még mindig bonyolulttá teszi az egyébként egyszerű dolgokat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.