Ultrarövid poszt lesz. Itt vagyok. Jó a társaság, imádom a vendégül látóimat. Aranyos párocska, nagyon illenek egymáshoz. :):) Jópofa ahogy ennyi idő után is kitartanak egymás mellett. Mindketten kedvelnek engem. Örültek az ajándékoknak amit hoztam nekik. A srác a teának, a lány a céges egyen órának, így megy egymáshoz majd az órájuk. Főztünk közös erővel paprikás burgonyát is, szóval tök jó. Az albijük egyébként teljesen átlagos 60-as évek körüli panelház, gázkonvektorokkal. Nem csúcs, de nekem jó lesz. Enyém lesz a kanapé. :) Örökkévalóság volt az állomásról felérni ide. Itt nem változott semmi. Eljöttem hőn szeretett koleszem előtt is, hát üresség. Most éppen arra várok, hogy érjenek vissza órákról, és megkezdődjön a komoly tanulás. Idefelé apró kellemetlenség ért. A vonatra felszállt 2 hajléktalan Siófoknál. Azt a penetráns bűzt... Többen is átmentünk egyből a következő vagonba. Érdekes továbbá az is, hogy itt az ország szélén nem esik az eső, otthon és útközben pedig végig szakadt. Megyek olvasom az anyagot.

see ya!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.