miért is utálom a Queer as folk-ot
2009.11.05. 15:39
Mikor először láttam, már akkor a hátam borsózott tőle, és pár perc múlva kiléptem belőle, shift-del. Egyik társblog most elővette a témát, és kapva kapok az alkalmon. Először is: Olyan témákon lovagolnak amik igazából nagyon nem aktuálisak itthon. A jellemük a szereplőknek is visszataszítóak. Tipikus divatbuziknak tartom őket. Képmutató, csürhe banda. Nem nagyon tudott lekötni sosem, pedig 2x is megpróbáltam megnézni részt belőle. Többnyire felhúzott, hogy "úristen kik ezek az emberek basszus?" Abszolut életidegen számomra. Nem tudom lehet én vagyok rossz buzi vagy bennem van a hiba, de szánalmasnak találom az egészet. Meg amúgy is. Minek nézni mások vergődéseit ha az ember a sajátjait is alig bírja elrendezni?
Másodszor: aki ebből a sorozatból tanul viselkedni, melegnek lenni, pff... Nem mutat jó példát. Itt is ebben a pontban a témaválasztással van gondom. Nagyon kisarkítják. Nem tudom hogy van a többi meleg vele, de pl ha le akarjuk vázolni egy meleg életetét egy csomó olyan mozzanat van ami nincsen belevíve. Összegyülnek egy helyen, és vergődnek. Nem lehet szemléltetni helyzeteket. Mindenkinek végig kéne kísérni egyenként az életét ahhoz, hogy meg lehessen ismerni, és objektíven végigkövetni. Egészen attól, hogy reggel felkel és szarik addig, hogy este megnézi az e-maileket. Nem objektív, sarkos, szánalmas szereplők, szóval szerintem olyan mint a barátok közt. Szart sem ér.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.